Musée du Louvre - Louvre Múzeum

 

A Louvre a Párizsba utazó turisták elsőszámú célpontjainak egyike. A világ leglátogatottabb (2006-ban több mint 8,3 millió látogató) és egyben egyik legnagyobb múzeuma több mint 350 ezer műtárggyal büszkélkedhet. E hatalmas szám abból adódik, hogy európai képzőművészeti alkotások mellett egyiptomi, iszlám, keleti, görög és római emlékek is részét képezik a gyűjteménynek.

A Louvre királyi erődnek épült a XII. század végén a Szajna partján, Párizs nyugati szélén. II. Fülöp Ágost (Philippe Auguste) így erősítette meg Európa akkori legnagyobb városát, hogy a külső támadásoknak jobban ellen tudjon állni. A XIV. században V. Károly (Charles V.) kibővíttette, de ez a XVI. században I. Ferenc uralkodása végén áldozatául esett annak a tervnek, ami ugyanezen a helyen egy reneszansz kastély felépítését célozta meg. A tervezett palotának csak a nyugati szárnya és a déli szárnynak egy része készült el.

1564-ben Medici Katalin a szomszédos telken kis kastélyt építtetett, a Tuileriákat. Ekkor született a döntés, hogy a Louvre és a Tuileriák palotájának összekötésével és számos épület emelésével grandiózus királyi kastélyt létesítenek. Ezek közül a legjelentősebb a Nagy Galéria (Grande Galérie), ami IV. Henrik uralkodása idején épült meg a Szajna  hosszában. A XVII. században XIII. Lajos és Richelieu a nyugati szárnyat hosszabbította meg északi irányban az Óra pavillonnal (Pavillon de l'Horloge) - gyönyörű kupolával a tetején -, majd XIV. Lajos és Colbert idejében a nagy  Szögletes Udvar (Cour Carré) készült el Louis Le Vau tervei alapján. A Louvre 1862-ig szolgált királyi rezidenciaként. A Napkirály ekkor költözött udvarával együtt Versailles-ba.

 

 

Az 1789-es francia forradalom után I. Napóleon, az utána uralkodó királyok, majd III. Napóleon a Tuileriák palotájában éltek, a Louvre-ban hivatali helyiségek és múzeum működött. I. Napóleon a Szajna mentén húzódó szárnnyal párhuzamos szárnyat kezdett építtetni az Avenue Rivoli mentén, ami III. Napóleon uralkodása alatt készült el. Ez zárta le az óriási négyszöget. Néhány évvel később, a párizsi kommün alatt (1871) a Tuileriák palotája leégett.

 

Az 1980-as évek végén hatalmas felújítási és bővítési munkálatok kezdődtek. Ekkor született a múzeum főbejáratának szolgáló üvegpiramis terve is (Ieoh Ming Pei, kínai-amerikai építész). 1989-ben avatták fel a központi udvarban a piramist, ami azóta is jó szolgálatot tesz a rengeteg múzeumlátogató fogadására, és a kezdeti kétkedések ellenére mára Párizsnak szintén kedvelt jelképé vált. A piramis alapanyaga rozsdamentes acél, pontosan 666 üveglapból áll, és 21 méter magas.  A turisták szívesen készíttetnek fotót magukról e monstrum előtt.

 

Megközelítés:

- Gyalog a Szajna partján

- 1-es metró: Palais Royal, Musée du Louvre, vagy Louvre-Rivoli megálló

- 14-es metró: Pyramides megálló, némi gyaloglással

Belépőjegy:

- 9,5 €

- szerdán és pénteken 18 óra után 6 €

- Múzeumbérlet érvényes

Nyitva tartás: 9:00-18:00-ig.

- Szerdán és pénteken 22 óráig tart nyitva. Keddenként zárva.

Szálláskeresés: Louvre környékén található szállodák, szálláshelyek

*A belépőkre vonatkozó árak tájékoztató jellegűek.